Full-contact szabályrendszer

A full-contact rendszeru küzdelem során a versenyzok teljes erovel kivitelezett kéz- és lábtechnikák végrehajtásával igyekeznek minél több pontot szerezni. Ennek során szabályos, amennyiben a támadó az ellenfelét megrendíti (leüti), vagy kiüti. A küzdelem folyamatos, azt a vezeto bíró csak sérülés esetén, szabálytalanságnál ill. megrendíto ereju találatnál állítja meg.

1.§. A küzdotér

1. A full-contact küzdelmet egy szabályos ökölvívó ringben vívják.

2. A ring mellett a következo felszereléseket kell biztosítani, mindkét versenyzo, valamint segédeik számára:
§ két szék,
§ egy vödör, vagy csésze,
§ vizes palack.

3. A ring mellett a következo felszereléseket kell biztosítani a bírók számára:
§ négy szék,
§ négy asztal,

2.§. Öltözék

1. A versenyeken a férfi versenyzok félmeztelenül küzdenek és hosszúnadrágot viselnek. A noi versenyzok ruházata felso részbol és hosszúnadrágból áll. Öv viselése tilos.

2. Az öltözéknek a következo követelményeket kell kielégítenie:
§ tisztának és épnek kell lennie,
§ a nadrág szárának takarnia kell a bokát,
§ noknél a felsorésznek nem feltétlenül kell takarnia az egész felsotestet,
§ gombot, villámzárat stb. nem tartalmazhat.

3. Az azonos klubhoz tartozó versenyzoknek - lehetoség szerint - egyforma öltözéket kell viselniük.

3.§. Védofelszerelések

1. Kötelezo védofelszerelések

§ védokesztyu
A zárt kesztyuk a 67 kg-os súlycsoporttal bezárólag 8 unciásak (kb. 255 g), e felett 10 unciásak (kb. 300 g).
Fuzos kesztyu nem használható.

§ lábvédo
A lábvédoknek (kb. 280 g) teljesen be kell fedniük a lábfejet (a talp kivételével), beleértve a sarkat is és legalább öt centiméterrel a boka fölé kell érnie.

§ fejvédo
A fejvédonek be kell fednie a homlokot, a fejtetot, a halántékot, a tarkót, a füleket és az alsó állkapocs oldalsó részét. A járomcsontot takaró ún. sparring fejvédo nem használható.

§ sípcsontvédo
A sípcsontvédo nem tartalmazhat semmiféle kemény anyagot (kemény muanyag, fém, fa).

§ fogvédo

§ szuszpenzor
Csak a nadrág alatt lehet viselni.

§ bandázs
Hossza nem lehet több 2,5 méternél, szélessége 5 centiméternél.

§ mellvédo
A noi versenyzoknek.

2. Még viselheto védofelszerelések: könyökvédo, térdvédo.

3. A védofelszereléseknek épnek, megfelelo méretunek és állapotúaknak kell lenniük. Nem lehet rajtuk fém csat, kapocs, vagy bármely sérülés okozására alkalmas rész.

4. A védofelszerelések állapotát a bírók a küzdelem megkezdése elott ellenorzik. A nem megfelelo állapotú vagy méretu, hiányos, szakadt védofelszereléseket viselo versenyzoket utasítaniuk kell a hiányok pótlására, és/vagy cserére. A versenyzonek az erre vonatkozó utasításoknak a leheto legrövidebb ido (legfeljebb 3 perc) alatt kell eleget tennie, különben a versenybol kizárható.

5. A védofelszerelések mérkozések közbeni cseréje csak a vezeto bíró engedélyével kerülhet sor.

4.§. Személyi követelmények

1. A versenyzoknek tiszta öltözetben és tiszta testtel kell a küzdotéren megjelenniük. Nem viselhetnek - még a védofelszerelés alatt sem - semmiféle fémes tárgyat, körmeik, különösen a lábon, nem lehetnek hosszúak.

2. Lágy kontaktlencse csak saját felelosségre viselheto, de annak viselésével összefüggésben jelentkezo problémák miatt a küzdelem huzamosabb ideju és/vagy gyakori megszakítására nincs lehetoség.

3. A versenyzok testét szárazra kell törölni, borvédo krém, vékony rétegben, csak az arcon használható.

4. Nem vehet részt a mérkozésen az a versenyzo, akinek nyílt, vagy bekötött felrepedt sebe, sérülése van, különösen az arcán, fején (beleértve a füleket és az orrot is). A mérkozés közben szerzett sérülést nem szabad ragtapasszal leragasztani.

5.§. A versenyzok teendoi a mérkozések során

1. A versenyzok a ring mellett várakoznak a küzdelem megkezdése elott, majd a hangosan beszélo szólítására felmennek a számukra kijelölt sarokba. Az elsonek szólított versenyzo mindig a pirossal jelzett sarkot foglalja el.

2. A versenyzok ekkor a kötelezo védofelszerelések közül csak a bandázst, valamint a sípcsontvédot, lábvédot és a szuszpenzort (noknél mellvédot) viselhetik.

3. A vezeto bíró megvizsgálja a versenyzok testének tisztaságát, ruházatát, védofelszereléseit, majd engedélyt ad a még hiányzó védofelszerelések felvételére.

4. A védofelszerelések feladása után a segédek távoznak a ringbol, majd a versenyzok a vezeto bíró "shake hands!" (kézfogás!) felszólítására a ring közepére jönnek és köszöntésképpen összeütik kesztyujüket. Ezután visszalépnek a ring sarkaiba és küzdoállást vesznek fel.

5. A küzdelem a vezeto bíró "fight" (harcolj!) vezényszavára indul és a "stop" (állj!) vezényszóig tart. A "break" vezényszóra a versenyzok kötelesek abbahagyni a küzdelmet, egy lépést hátralépni, majd ezután külön vezényszó nélkül folytathatják a küzdelmet.

6. A menetek végén a versenyzok ismét visszatérnek a ring számukra kijelölt sarkaiba. A mérkozés végén, a kesztyuk lehúzása után, a két versenyzo a vezeto bíró oldalán foglal helyet, aki kézfelemeléssel hirdeti ki az eredményt.

7. Amikor az egyik versenyzonek meg kell igazítani a védofelszerelését, vagy sérülését kell kezelni, vagy rászámolnak, akkor a másik versenyzo azonnal az egyik semleges sarokba köteles menni.

6.§. A mérkozések idotartama

1. A mérkozések idotartama menetenként ketto perc, a menetek között egyperces szünetekkel.

2. A felnott és junior korcsoportban a mérkozések hárommenetesek, az ifjúsági korcsoportban kétmenetesek. Meghívásos, nemzetközi és professzionális mérkozéseken a menetek száma 5, 8, 10 vagy 12 menet is lehet.

3. A mérkozések egyes meneteinek idotartamát az ún. futó ido szerint kell mérni, vagyis a menet megkezdése után az órát csak a vezeto bíró "stop time" (ido állj!) utasítására állíthatják meg, egyébként az ido mérése folyamatosan történik.

4. A vezeto bíró csak indokolt esetben - pl. sérülés, ruha-, vagy védofelszerelés igazítása, szabálytalanság észlelése miatt - állíthatja le az órát. Pontlevonás esetén mindig meg kell állítania az órát, figyelmeztetésekhez csak akkor, ha ezt szükségesnek tartja. A rászámolásnál nem kell megállítani az órát.

5. Az ido megállítását a versenyzo is kérheti (karja felnyújtásával), de a vezeto bíró ennek a kérésnek csak akkor köteles eleget tenni, ha azt indokoltnak tartja és úgy ítéli meg, hogy a másik versenyzo ezáltal nem kerül hátrányba.

6. Szándékos idohúzás ill. az ido gyakori és indokolatlan megállíttatása miatt a vezeto bírónak figyelmeztetnie kell a versenyzot, továbbá a versenyzo - a küzdelem szándékos elkerülésének címén - pontlevonással sújtható és le is léptetheto.

7.§. Idojelzés és az idojelzéssel egybeeso technikák

1. A menetek végén az idoméro jelez. Az idojelzés hangjelzéssel történik.

2. A vezeto bíró a menet végét jelzo hangjelzésre azonnal megállítja a küzdelmet.

3. A menet a végét jelzo hangjelzésig tart, az addig ill. az azzal egyidoben végrehajtott akciók (találatok, szabálytalanságok) értékelhetok.

4. Amennyiben az egyik versenyzore éppen rászámolnak és az idoméro jelzi a küzdoido leteltét, akkor a menetnek ez esetben még nincs vége. A vezeto bírónak be kell fejeznie a számolást. A menet csak a számolás befejezése után ér véget: vagy az egyik versenyzo kiszámolásával, vagy a folytatást jelzo "fight" vezényszó kimondása után.

8.§. Találati felületek

1. Érvényes (pontot éroen támadható) találati felületek:

§ Fej: az arc, a homlok, a fej oldalsó része.

§ Felso test: elöl a nyaktól lefelé az övig, oldalt a test középvonaláig.

2. (Pontot nem éroen) támadható felület: lábsöprés esetén a lábfej boka alatti része.

3. Érvénytelen, tiltott találati felületek:

§ a fejteto,
§ a tarkó,
§ a nyak,
§ a hát, a gerinc és a vesék,
§ a karok és a vállak,
§ az öv és a lábfej közötti részek.

9.§. Engedélyezett támadó felületek

1. Kéz:
§ az ököl elülso része.

2. Láb:
§ a talp,
§ lábél,
§ a lefeszített lábfej,
A balta, a fordított köríves, valamint a fordulásos rúgásoknál csak a talp lehet a támadó felület, a sarok nem.

10.§. Engedélyezett technikák

1. Kéztechnikák:
§ egyenes ütés
§ horog ütés
§ csapott ütés

2. Rúgások:
§ egyenes rúgás
§ hátsó egyenes rúgás
§ oldalsó rúgás
§ köríves rúgás
§ fordított köríves (sarok) rúgás
§ balta rúgás
§ fordulásos rúgások
§ ugró rúgások

3. Lábsöprés:
A lábsöprés csak abban az esetben értékelheto, ha

§ a technika az ellenfél lábfejének védocipovel borított részére irányul és a lábsöprést végrehajtó versenyzo a lábfejének védocipovel borított részével támadott,
§ a megtámadott versenyzo a lábsöprés következtében azonnal elesik, vagyis valamely testrésze - a lábán kívül - a talajt éri,
§ a támadó a lábsöprés végrehajtása alatt és után talpon marad és más testrészével nem érinti a talajt.

11.§. Tiltott technikák és akciók

1. Tiltott technikák:
§ ütés belso és külso kézéllel
§ kézhát ütés
§ tenyeres ütés
§ támadás ujjal
§ alkaros ütés
§ könyökütés
§ rúgás sípcsonttal
§ térdrúgás
§ dobások
§ a tekintettel nem kísért, ún. vak technikák

2. Tiltott akciók:
§ érvénytelen találati felületek támadása
§ támadás nem engedélyezett támadó felülettel
§ huzamosabb ideig érvényes lábtechnikák nélküli küzdés
§ vissza nem lépés a "break" vezényszó után
§ "állj", vagy "break" utáni támadás
§ földre került ellenfél támadása (földre kerülés: amikor a versenyzo valamely testrésze - a lábán kívül - a talajt éri)
§ a kötelek közé szorult ellenfél támadása
§ az ellenfél kötélen kívülre történo nyomása
§ az öv szintje alá hajlás
§ a kötelek megfogása ill. kihasználása (lendület vételéhez)
§ fejelés
§ ütés vállal
§ lökés
§ fogás
§ menekülés,
§ kifordulás, érvénytelen találati felület mutatása
§ szándékos földrekerülés
§ a fogvédo szándékos kiejtése, vagy kiköpése
§ szándékos és ismételt idohúzás
§ a ring engedély nélküli elhagyása a mérkozés befejezodése elott
§ passzivitás, a küzdelem szándékos elkerülése
§ a test beolajozása, vagy bekrémezése
§ bármely sportszerutlen viselkedés
§ engedély nélküli beszéd küzdelem közben
§ a bírók, edzok, vezetok, rendezok elleni támadás a küzdotéren és azon kívül a verseny ideje alatt.
3. Tiltott akciónak számít a versenyzo edzoinek, segédeinek, csapattagjainak, vezetoinek bármely sportszerutlen viselkedése is.

12.§. Az érvényes találat kritériumai

1. Érvényesnek, pontértékunek ítélheto az a találat, amely

§ engedélyezett, nem tiltott technika, amelyet
§ szabályosan,
§ kello gyorsasággal és
§ teljes erovel hajtanak végre,
§ érvényes találati felületre irányul,
§ az érvényes találati felületet az érvényes támadó felülettel támadja,
§ a támadó és találati felületek érintkeznek egymással (contact),
§ a végrehajtás - beleértve az ugró ütések és rúgások esetén a földre érkezést is - nem jár egyensúlyvesztéssel (nem számít egyensúlyvesztésnek, ha a találattal elért versenyzo ellenfelét - szabálytalanul fellöki)

2. A nem teljes erovel végrehajtott technikák érvénytelenek.

3. Érvényes találatot csak a felületek érintkezésének hangja alapján megítélni nem lehet, a bíróknak a találat megítéléséhez a támadó és a találati felületek találkozását feltétlenül látniuk kell.

13.§. A találatok pontértékei

1. Csak azokat a találatokat lehet pontozni, amelyek a 12.§.-ban meghatározott kritériumoknak mindenben megfelelnek.

2. A találatok pontértékei megegyeznek a Semi-contact szabályrendszer esetében ismertetett pontértékekkel.

3. Sorozattámadás esetén - ellentétben a Semi-contact szabályrendszerrel - az összes végrehajtott érvényes találatot figyelembe kell venni.

14.§. A rúgások minimális száma menetenként

1. A küzdelem során tilos a versenyzoknek csak kéztechnikákkal küzdeniük.

2. Egy versenyzonek egy menetben legalább hat értékelheto lábtechnikát kell végrehajtania.

3. Egy lábtechnika akkor tekintheto értékelhetonek, ha azt jól láthatóan - megfelelo erovel és gyorsasággal - az ellenfél megtámadására indították. Az így végrehajtott lábtechnika akkor is értékelhetonek minosül, ha az ellenfél azt blokkolta (nem érvényes találati felületre csapódott be), vagy még idoben ellépett annak becsapódása elol.

4. A nem egyértelmuen támadó szándékkal és/vagy nem kello erovel és/vagy megfelelo távolságból indított lábtechnikák nem minosíthetok értékelhetonek.

15.§. Büntetések

1. Azt a versenyzot, aki a 11.§.-ban felsorolt tiltott technikák és akciók valamelyikét elköveti, a vezeto bíró büntetéssel sújtja.

3. A büntetések fokozatai - a menetenkénti kötelezo rúgás-szám teljesítésének elmaradását kivéve - a következok:

§ elso szabálysértés: figyelmeztetés (intés)
§ második szabálysértés: hivatalos figyelmeztetés (warning)
§ harmadik szabálysértés: hivatalos figyelmeztetés (warning)
§ negyedik szabálysértés: egy pont levonás
§ ötödik szabálysértés: leléptetés

4. Azt a versenyzot, aki egy menetben nem teljesítette a minimálisan hat rúgást, a vezeto bíró - a rúgásszámláló bíró jelzése alapján - a menet végén hivatalos figyelmeztetésben (warning) részesíti ezért. Egyben közli vele azt is, hogy a következo menetben, legalább hány értékelheto rúgást kell teljesítenie összesen, az abban a menetben kötelezo hat rúgással együtt, figyelembe véve az elozo menetben nem teljesített rúgások számát is.
Amennyiben ezt a rúgásszámot a versenyzo a következo menetben nem teljesíti, akkor a vezeto bíró - a rúgásszámláló bíró jelzése alapján - pontlevonással sújtja a versenyzot a menet végén. Ugyanígy kell eljárni, amennyiben a versenyzo az azt követo menetben sem teljesíti a számára kötelezo minimális rúgásszámot.

5. Egy versenyzonek egy mérkozés alatt összesen legfeljebb két pontlevonása lehet. Amennyiben újabb pontlevonással járó büntetendo cselekményt hajt végre, úgy a versenyzot le kell léptetni.

6. A pontozó és a rúgásszámláló bíróknak ügyelniük kell arra, hogy a szabálytalankodó versenyzo nem kaphat egyszerre büntetést és pontot egy technikáért. Pl. egy, a vezeto bíró megítélése és jelzése szerint, szabálytalanul végrehajtott rúgásért nem lehet pontot adnia a pontozó bírónak. Annak a versenyzonek viszont, aki a rajta esett sérelemmel egyidoben értékelheto technikát hajt végre, annak számára megítélheto a megfelelo pontértéku találat.

7. A büntetéseket általában a felsorolt fokozati sorrendben kell alkalmazni, a menetenkénti kötelezo rúgásszám teljesítésénél ettol eltérni semmilyen indokkal nem lehet.
A következo, különösen súlyos szabálytalanságok esetében, a fokozati sorrend betartása nem kötelezo:
§ "vak" technikák alkalmazása,
§ "állj" és "break" utáni támadás,
§ a küzdelem szándékos elkerülése,
§ sportszerutlen magatartás.

Ezek esetében, indokolt helyzetben, a versenyzo akár azonnal pontlevonással sújtható vagy le is léptetheto.

8. A versenyzo csapattagjainak, vezetoinek sportszerutlen viselkedését a következok szerint lehet büntetni:

§ a csapattagok, vezetok figyelmeztetése,
§ a csapattagok, vezetok eltávolítása a küzdotértol,
§ pontlevonás a versenyzotol,
§ a versenyzo leléptetése,
§ a csapat kizárása.

9. Figyelmeztetést (intést) adhat úgy is a vezeto bíró, hogy nem állítja le a küzdelmet, de a hivatalos figyelmeztetéshez (warning) mindig meg kell állítani azt. A pontlevonásnál mindig meg kell állítani az idot és gondoskodni kell arról, hogy a pontozó bíróknak, a versenyzoknek és az edzoknek is egyértelmu legyen ki, miért, milyen büntetést kap.

10. A figyelmeztetéseket és a pontlevonást a vezeto bíró a vétkes versenyzovel szemben állva közli érthetoen és hangosan, miközben rámutat a vétkesre.

16.§. A bírók muködése

1. A mérkozések során egy vezeto bíró (referee), három pontozó bíró (judge) és egy rúgásszámláló bíró (judge) muködik közre. Öltözékük szürke nadrág, tengerészkék zakó, fehér ing, csokornyakkendo és sportcipo.

2. A vezeto bíró a ringben, a pontozó bírók, valamint rúgásszámláló bíró a ring négy oldala mentén asztalok mellett ülve foglalnak helyet.

3. A vezeto bíró a ringben nem viselhet zakót és szemüveget.

4. A vezeto, a pontozó és a rúgásszámláló bírók önállóan, legjobb szakmai tudásuk és lelkiismeretük alapján, pártatlanul hozzák meg ítéleteiket. Ítélkezésükben a szabálykönyv eloírásain és a mérkozésen történteken kívül semmiféle egyéb tényezo nem játszhat szerepet.

17.§. A vezeto bíró

1. A vezeto bíró felelos a mérkozés szabályok szerinti levezetéséért, a versenyzok biztonságáért, a bíráskodás rendjéért. Ennek során kötelessége megakadályozni, hogy - indokolt esetben - egy versenyzo szükségtelenül nagyarányú, kiütéses vereséget szenvedjen.

2. Ellenorzi a versenyzok ruházatát, védofelszerelését, elindítja és megállítja a küzdelmet, értékeli az eseményeket, bemondja és bemutatja az intéseket, figyelmeztetéseket, pontlevonásokat.

3. A mérkozés végén összegyujti a pontozó bíróktól a pontozó lapokat, ellenorzi a tartalmukat, majd átadja azokat a fobírónak. A pontozó bírók döntése, vagy a kiszámolás, kiütés, sérülés után, a hangosan beszélo közlésével egyidoben kihirdeti az eredményt a gyoztes karjának felemelésével.

4. A vezeto bírónak jogában áll:
§ befejezni a mérkozést az egyik versenyzo egyértelmu fölénye esetén, vagy ha úgy ítéli meg, hogy az egyik versenyzo képtelen a küzdelem folytatására,
§ intést, figyelmeztetést, pontlevonást adnia ill. leléptetnie a szabálytalankodó, sportszerutlen magatartást tanúsító versenyzot,
§ figyelmeztetni és/vagy leléptetni azt a versenyzot, aki nem engedelmeskedik azonnal utasításainak,
§ figyelmeztetni és/vagy eltávolítani a ringtol azt az edzot, és/vagy segédet aki sportszerutlen magatartást tanúsít,

§ felfüggesztenie leütésnél (knock-down) a számolást, ha az ellenfél nem megy azonnal a semleges sarokba, vagy a számolás közben kijön onnan,
§ kikérni a pontozó bírók véleményét minden olyan esetben, amikor nem biztos abban, hogy a helyes ítélet meghozatalához minden információ a rendelkezésére áll.

5. A vezeto bíró, muködése során három vezényszót használ:
§ a FIGHT vezényszó a küzdelem elindítására szolgál,
§ a STOP vezényszó, a küzdelem leállítására szolgál,
§ a BREAK vezényszó, az összeakaszkodott versenyzok szétválasztására szolgál, amelynek elhangzása után mindkét versenyzo köteles a küzdelmet abbahagyni, egy lépést hátralépni, majd a küzdelmet külön vezényszó nélkül folytatni.

18-.§. A pontozó bírók

1. A mérkozéseken három pontozó bíró muködik közre, munkájukat egymástól függetlenül végzik.

2. A pontozó bírók a mérkozés folyamán folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket, a szabályok alapján ítéletet alkotnak a versenyzok által végrehajtott technikákról, szabálytalanságokról. A pontozó lapokon menetenként regisztrálják az egyes menetekre általuk adott pontszámokat, valamint a vezeto bíró által megítélt hivatalos figyelmeztetéseket és pontlevonásokat, majd a mérkozés végén összegezik az egyes menetek pontszámait és ennek alapján megjelölik a mérkozés gyoztesét.

3. A pontozó bírók a pontozó lapra csak a vezeto bíró által megítélt hivatalos figyelmeztetéseket és pontlevonásokat jegyezhetik be, önhatalmúlag ilyet nem tehetnek.

4. A pontozó bírók a mérkozés folyamán nem beszélhetnek sem a versenyzokkel, sem az edzokkel, sem pedig a többi pontozó bíróval, kivéve, ha a vezeto bíró kikéri a véleményüket. Amennyiben egy pontozó bíró észrevesz valamely szabálykönyvbe ütközo eseményt, cselekedetet, amely a vezeto bíró figyelmét elkerülte, akkor a menetek közben kötelessége arra haladéktalanul felhívnia a figyelmét.

5. Amennyiben a vezeto bíró és/vagy a másik pontozó bíró megpróbálja rábeszélni a pontozó bírót a szabályoknak és legjobb meggyozodésének megfeleloen hozott ítéletének a megváltoztatására, akkor azt kötelessége megtagadnia.

6. A pontozó bírók addig a helyükön maradnak, ameddig a mérkozés eredményét ki nem hirdették.
19.§. A rúgásszámláló bíró

1. A mérkozéseken egy rúgásszámláló bíró muködik közre, munkáját a többi pontozó bírótól elkülönülten végzi.

2. A rúgásszámláló bíró a 14.§.-ban leírtak szerint folyamatosan értékeli és számolja a versenyzok által végrehajtott rúgásokat és azok számát az erre szolgáló lapra lejegyzi.

3. A rúgásszámláló bíró a menetek végén tájékoztatja a vezeto bírót arról, hogy

§ a menetenként szükséges minimális rúgásszám meg volt e mindkét versenyzonél,
§ amennyiben nem, akkor melyik versenyzonek mennyivel több ill. összesen hány rúgást kell minimálisan teljesítenie a következo menetben.

20.§. A menetek pontozása

1. A meneteket a pontozó bírók menetenként pontozzák. Az egyes menetek pontozása 10 pontból indul, tört pont nem adható.

2. Az egyes menetek pontszámait

§ versenyzok által elért találatok pontértékei,
§ a kapott pontlevonások (szabálytalanság, minimális rúgásszám nem teljesítése), valamint
§ az egyes menetekben adható extra pontok

alapján kell a pontozó bíróknak meghatározniuk.

3. Az elso lépésben a pontozó bírók a menetek végén összeszámlálják az általuk megítélt találatok pontértékeit mindkét versenyzonél.
A menetre az a versenyzo kap 10 pontot, amelyik, a találati pontszámok összeszámítása után, több pontot ért el. Amennyiben az egyes versenyzoknél a pontszámok azonosak, akkor a menet eredménye eldöntetlen. Ennek megfeleloen:

§ a menetben több találati pontszámot elért versenyzonek 10 pontot kell adni, a vesztesnek arányosan kevesebbet (10:9),
§ azonos találati pontszám esetén mindkét versenyzonek 10 pontot kell adni (10:10).

4. A következo lépésben azt kell megnéznie a pontozó bírónak, hogy a menetben megítélt-e a vezeto bíró valamely versenyzonek pontlevonást, valamint adható-e extra pont valamelyik versenyzonek azért, mert leütötte ellenfelét, vagy mert határozottabban jobb volt ellenfelénél.
Ezekben az esetekben, az elozoekben, a menetekre adott pontszámokból kell levonni

§ - az egyik, vagy mindkét versenyzo pontszámából - a vezeto bíró által adott (a pontozólapon regisztrált) pontlevonást (szabálytalanság és a minimális rúgásszám nem teljesítése miatt), valamint

§ - a menetben vesztes versenyzo pontszámából - azt az extra pontot, amelyet a leütés (knock-down) miatt, vagy azért lehet adni a menetben gyoztesnek, mert az ellenfelénél a menetben határozottan jobb volt (10:8).

21.§. Pontozás a mérkozés végén

1. A mérkozés végén mindegyik pontozó bíró összeadja a saját pontozó lapján az egyes menetek pontszámait mindkét versenyzonél.

2. A pontozó bírónál a mérkozés gyoztese az a versenyzo, akinél a menetek pontszámainak összege magasabb, mint ellenfelénél.

3. Amennyiben ez a számérték mindkét versenyzonél azonos, akkor a pontozó bírónak mindenféleképpen meg kell jelölnie az egyik versenyzot, aki véleménye szerint a mérkozés gyoztese lesz, mert döntetlen eredmény nem születhet.

4. Azonos pontszám esetén, a gyoztes kijelöléséhez a pontozó bírónak a következoket kell megnéznie, ebben a sorrendben:

§ kapott-e valamelyik versenyzo hivatalos figyelmeztetést, vagy pontlevonást?
Az a versenyzo, amelyik kapott, pontegyenloség esetén nem lehet a gyoztes, ha ellenfele nem kapott o lesz a gyoztes.
Amennyiben ennek alapján nem lehet a gyoztest kijelölni, akkor:

§ melyik versenyzo volt a mérkozés folyamán a támadóbb, aki irányított?
A támadóbbnak ítélt versenyzo lesz a gyoztes.
Amennyiben ennek alapján nem lehet a gyoztest kijelölni, akkor:

§ melyik versenyzonek volt a mérkozés folyamán hatékonyabb a védekezése?
A hatékonyabban védekezo versenyzo lesz a gyoztes.
Amennyiben ennek alapján nem lehet a gyoztest kijelölni, akkor:

§ melyik versenyzo hajtott végre több értékelheto rúgást?
A többet rúgó versenyzo lesz a gyoztes.
Amennyiben ennek alapján nem lehet a gyoztest kijelölni, akkor:

§ melyik versenyzo mutatott tisztább küzdostílust?
A tisztább stílusban küzdo versenyzo lesz a gyoztes.

22.§. A mérkozés gyoztesének meghatározása

1. Egy mérkozésen a gyoztes meghatározására a következok alapján kerülhet sor.

2. Pontozásos gyozelem.
A három pontozó bíró közül legalább ketto által (a 20. és 21 §.-ban rögzítetteknek megfeleloen) gyoztesnek jelölt versenyzo a mérkozés gyoztese.
(Winner by points, jele: P).

3. Gyozelem feladással.
Amennyiben egy versenyzo, vagy edzoje, a mérkozés folyamán feladja a küzdelmet, akkor ellenfele a gyoztes.
(Abandontment, jele: AB).

4. Gyozelem vezeto bírói döntéssel
§ Amennyiben a küzdelem során az egyik versenyzo dönto fölényre tesz szert, úgy a vezeto bíró - annak érdekében, hogy a gyengébbik versenyzo ne szenvedjen a szükségesnél nagyobb arányú, esetleg kiütéses vereséget - leállíthatja a küzdelmet és a fölényben lévo versenyzot gyoztesnek nyilváníthatja.
(Referee stops contest, jele: RSC).
Ha a dönto fölényt kiváltó támadások fejre irányulóak, úgy azt külön kell jelölni.
(Referee stops contest hard blow, jele: RSCH).

§ Amennyiben a küzdelem során az egyik versenyzo megsérül és az orvos véleménye szerint nem képes a küzdelem folytatására, úgy a vezeto bíró leállítja a küzdelmet és a sérülésre vonatkozó szabályok alapján kijelöli a mérkozés gyoztesét.
(Referee stops contest, jele: RSC).

5. Gyozelem leléptetéssel.
Amennyiben a küzdelem során az egyik versenyzot szabálytalanságok miatt leléptetik, akkor az ellenfele a mérkozés gyoztese. Lehetséges mindkét versenyzo leléptetése is, ebben az esetben nincs a mérkozésnek gyoztese.
(Disqualification, jele: DISQ).

6. Gyozelem kiütéssel.
Amennyiben egy versenyzot leütnek és tíz másodpercen belül nem tudja folytatni a küzdelmet, úgy kiütöttnek kell nyilvánítani és az ellenfele lesz a gyoztes. Kiütésnek számít az is, ha egy versenyzot egy mérkozés alatt harmadszor - ifjúsági versenyeken másodszor - ütnek le.
(Knock-out, jele: K.O.).

7. Gyozelem az ellenfél meg nem jelenése miatt.
Amennyiben az egyik versenyzo nem jelenik meg a szólításra idoben a küzdotéren, úgy három perc várakozás után ellenfele lesz a gyoztes.
(Walk over, jele: W.O.).

23.§. Rászámolás

1. Leütés (knock-down) esetén a vezeto bíró azonnal megállítja a küzdelmet és számolni kezdi a másodperceket.

2. A leütött versenyzo ellenfelének a számolás megkezdése elott a semleges sarokba kell mennie, különben a vezeto bíró nem kezdheti el a számolást.

3. Felfüggeszti a számolás a vezeto bíró, amennyiben a számolás közben a leütött versenyzo ellenfele a semleges sarokból kijön ill. folytatja azt, ha ismét visszatér.

4. A vezeto bíró normál ütemben, hangosan másodpercenként egytol tízig számol és közben a kezével is mutatja a számokat.

5. A küzdelem nem folytatódhat addig, amíg a vezeto bíró nyolcig el nem számolt, még akkor sem, ha a leütött versenyzo már a 8. másodperc elott küzdoképességet mutat, karjának küzdoállásban tartásával.

6. Ha a leütött versenyzo a 8. másodpercben küzdoképességet mutat, akkor a nyolcadik másodperc után folytatódhat a küzdelem.

7. A leütött versenyzonek legkésobb a 9. másodpercben küzdoképességet kell mutatnia ahhoz, hogy a küzdelmet folytathassa. Amennyiben ez nem történik meg és a vezeto bíró elszámolt tízig, az azt jelenti, hogy a leütött versenyzo kiütéses vereséget szenvedett.

8. Amennyiben a leütött versenyzo a 8. másodpercben küzdoképességet mutatott és a küzdelem újraindult, de közvetlenül utána a leütött versenyzo ismételten elesik, akkor a vezeto bíró a nyolcadik másodperctol folytatja a számolást.

9. Amennyiben a leütött versenyzo a 9. másodpercben küzdoképességet mutatott és a küzdelem újraindult, de közvetlenül utána a leütött versenyzo ismételten elesik, akkor a vezeto bíró nem számol tovább, az a leütött versenyzo kiütéses vereségét jelenti.

10. Amennyiben a vezeto bíró elkezdte a számolást, a mérkozést nem lehet feladni, sem a versenyzo, sem pedig az edzo részérol. Erre csak a küzdelem újraindulása után kerülhet sor legközelebb (amennyiben a leütött versenyzot nem számolták ki).

11. A küzdoképesség megítélésénél a vezeto bírónak a leütött versenyzo teljes állapotára kell figyelnie, önmagában a karok küzdoállásban tartása nem feltétlenül jelenti a küzdoképesség meglétét.

24.§. Segédek

1. Egy versenyzonek legfeljebb két segéde (edzo, másodedzo) lehet egy mérkozés folyamán. A küzdelem alatt a segédeknek minden kiegészíto felszerelést (vödör, palack, szék stb.) el kell távolítaniuk a ringbol és annak szélérol is.

2. A segédek közül csak az egyik léphet a ringbe a mérkozés elott, után és a szünetekben.

3. A segédek a küzdelem közben csak diszkrét módon adhatnak tanácsokat és a mérkozés folyamán egyikük sem léphet fel a ring szélére.

4. A segéd feladhatja a mérkozést a törölközo bedobásával, de csak akkor, ha a versenyzore éppen nem számolnak rá.

5. A segédeket, a szabályokat sérto viselkedésükért a vezeto bíró figyelmeztetheti és eltávolíthatja a küzdotértol.

25.§. A vezeto bíró jelzései

1. A döntés: intés, a vezeto bíró a vétkes versenyzovel szemben állva felemelt ujjával mutatja az intést és eközben közli annak okát.

2. A döntés: hivatalos figyelmeztetés, a vezeto bíró egymás után a három pontozó bíró felé fordulva felemelt ujjával mutatja a hivatalos figyelmeztetést (warning), rámutat a vétkesre és eközben közli a figyelmeztetés számát és okát.

3. A döntés: pontlevonás, a vezeto bíró egymás után a három pontozó bíró felé fordulva, rámutat a vétkesre, felemeli ujját, majd lefelé fordítja alkarját és eközben közli a pont levonását (one point minus).

4. A döntés: leléptetés, a vezeto bíró a vétkes versenyzovel szembeállva karjait befelé fordított tenyérrel mellmagasságban keresztbe rakja és eközben közli a leléptetés tényét (disqualification).

5. A gyoztes kihirdetése: a vezeto bíró a gyoztes versenyzo kezét felemeli és eközben közli a gyoztes színét (winner red, vagy blue).