Semi-contact szabályrendszer

 A semi-contact rendszeru küzdelem során a versenyzok jól kontrollált és gyorsan kivitelezett kéz- és lábtechnikák végrehajtásával igyekeznek minél több pontot szerezni. A küzdelmet a vezeto bíró minden egyes értékelheto találatnál megállítja és a pontokat megítéli.

 1.§. A küzdotér

 1. A küzdotér felnott és junior versenyeken egy 8x8 méteres, ifjúsági, serdülo és gyermek versenyeken egy 6x6 méteres négyzet, melyet a padló színétol jól megkülönböztetheto színnel kell jelölni. A küzdoteret jelölo vonalak vastagsága minimum öt, maximum 10 cm. A padló anyaga lehet lakkozott parketta, muanyag borítás vagy tatami.

 2. A küzdotéren belül a vezeto bíró és a két versenyzo helyét kell megjelölni egy-egy 50 cm hosszú vonallal. A vezeto bíró helye a zsuri asztallal szembeni túlsó oldalvonaltól mért 2,5 (8x8 m.) ill. 2,0 (6x6 m.) méteres távolságban van középen. A versenyzok helyét az oldalvonalaktól számított 2,0 (8x8 m.) ill. 1,5 (6x6 m.) méteres távolságban kell kijelölni.

 2.§. Öltözék

 1. A versenyzok a versenyeken küzdoruhát viselnek, amely lehet karate-gi, V kivágású felsorész nadrággal, valamint az övfokozatuknak megfelelo színu övet. Gyermek és serdülo versenyeken póló viselése megengedett.

 2. Az öltözéknek a következo követelményeket kell kielégítenie:

 § tisztának és épnek kell lennie,

§ a nadrág szárának takarnia kell a bokát,

§ a felsorész ujjának legalább könyékig kell érnie,

§ gombot, villámzárat stb. nem tartalmazhat,

 3. Az azonos klubhoz tartozó versenyzoknek - lehetoség szerint - egyforma öltözéket kell viselniük.

 3.§. Védofelszerelések

 1. Kötelezo védofelszerelések

 § védokesztyu

Felnott és junior versenyeken nyitott, ifjúsági, serdülo és gyermek versenyeken zárt kesztyu.

A nyitott kesztyu párnázatának be kell borítania az öklöt, a hüvelykujjat és a belso kézélt (ridge hand), fednie kell az ujjakat, beleértve az ujjhegyeket is, valamint legalább öt centiméterrel a csukló fölé kell érnie. Öntött, poliuretán anyagú, valamint fuzos kesztyu nem használható.

 § lábvédo

A lábvédoknek teljesen be kell fedniük a lábfejet (a talp kivételével), beleértve a sarkat is és legalább öt centiméterrel a boka fölé kell érnie. Öntött, poliuretán anyagú lábvédo nem használható.

 § fejvédo

Gyermek és serdülo versenyeken a fejvédo ajánlott, nem kötelezo.

A fejvédonek be kell fednie a homlokot, a fejtetot, a halántékot, a tarkót, a füleket és az alsó állkapocs oldalsó részét. A járomcsontot takaró ún. sparring fejvédo nem használható.

 § sípcsontvédo

A sípcsontvédo nem tartalmazhat semmiféle kemény anyagot (kemény muanyag, fém, fa).

 § fogvédo

Gyermek és serdülo versenyeken ajánlott.

 § herevédo

Csak a nadrág alatt lehet viselni. Gyermek és serdülo versenyeken ajánlott.

 2. Ajánlott védofelszerelések

 § bandázs

Hossza nem lehet több 2,5 méternél, szélessége 5 centiméternél.

§ mellvédo noknek

 3. Még viselheto védofelszerelések: könyökvédo, térdvédo, alkarvédo.

 4. A védofelszereléseknek épnek, megfelelo méretunek és állapotúaknak kell lenniük. Nem lehet rajtuk fém csat, kapocs, vagy bármely sérülés okozására alkalmas rész.

 5. A védofelszerelések állapotát a bírók a küzdelem megkezdése elott ellenorzik. A nem megfelelo állapotú vagy méretu, hiányos, szakadt védofelszereléseket viselo versenyzoket utasítaniuk kell a hiányok pótlására, és/vagy cserére. A versenyzonek az erre vonatkozó utasításoknak a leheto legrövidebb ido alatt kell eleget tennie, különben a versenybol kizárható.

 6. A védofelszerelések mérkozések közbeni cseréje csak a vezeto bíró engedélyével kerülhet sor.

 4.§. Személyi követelmények

 1. A versenyzoknek tiszta öltözetben és tiszta testtel kell a küzdotéren megjelenniük. Nem viselhetnek - még a védofelszerelés alatt sem - semmiféle fémes tárgyat, körmeik, különösen a lábon, nem lehetnek hosszúak.

 2. Lágy kontaktlencse csak saját felelosségre viselheto, de annak viselésével összefüggésben jelentkezo problémák miatt a küzdelem huzamosabb ideju és/vagy gyakori megszakítására nincs lehetoség.

 3. Amennyiben a versenyzo hosszú hajat visel, úgy azt össze kell fognia hajgumival.

 5.§. A versenyzok teendoi a mérkozések során

 1. A versenyzok, a szólításra jelentkeznek a küzdotér mellett a küzdelem megkezdése elott. Az elsonek szólított versenyzo mindig a vezeto bíró jobb keze felöli helyet, a piros oldalt, foglalja el.

 2. A védofelszerelések felvétele után a pontozó bírók ellenorzik a versenyzok ruházatát és a védofelszereléseket.

 3. A védofelszerelésben az oldalvonalak mentén várakozó versenyzoket a vezeto bíró a küzdotérre szólítja, akik a számukra kijelölt szakaszokhoz lépnek és alapállásban várakoznak.

 4. A vezeto bíró "shake hands!" (kézfogás!) felszólítására elorelépnek és köszöntésképpen összeütik kesztyujüket. Ezután visszalépnek a helyükre és küzdoállást vesznek fel.

 5. A küzdelem a vezeto bíró "fight" (harcolj!) vezényszavára indul és a "stop" (állj!) vezényszóig tart.

 6. A "stop" vezényszó után a versenyzok mindig visszatérnek a számukra kijelölt szakaszra és onnan folytatják tovább a küzdelmet.

 7. A küzdelem befejezésekor a versenyzok a számukra kijelölt szakaszokon várják, hogy a vezeto bíró kihirdesse az eredményt. A gyoztes kihirdetése után a versenyzok ismételten kezet fognak.

 8. Az a versenyzo, aki a küzdelem megszakítását akarja a vezeto bírótól kérni (védofelszerelés vagy ruhaigazítás, esetleg sérülés miatt), az egyik karját magasra tartva jelzi az idokérést és közli a vezeto bíróval annak okát.

 9. Döntetlennél ill. többmenetes mérkozések esetében, a menetek közötti pihenoidoben a versenyzok a küzdoteret nem hagyhatják el, csak az oldalvonalig hátralépve várakozhatnak a folytatásra.

 10. A versenyzot a mérkozésre egy edzo kísérheti el. Az edzo a küzdotérre nem léphet, tanácsokat diszkrét módon adhat a mérkozés folyamán, a mérkozés menetét nem zavarhatja

 6.§. Gyozelem egyéni versenyeken

 1. Az a versenyzo a gyoztes, aki - beleszámítva a pontlevonásokat is - több pontot gyujtött össze a mérkozés folyamán, mint ellenfele. Amennyiben a mérkozés alatt a bírók nem ítéltek pontot az egyik versenyzonek sem, de az egyiket egy, vagy két pont levonásával sújtották, úgy az ellenfele megnyerte a mérkozést.

 2. Két, vagy többmenetes rendszerben a menetek összesített pontszáma alapján kell a gyoztest kihirdetni.

 3. Amennyiben a mérkozés idejének letelte után a két versenyzo összesített - a pontlevonásokkal együtt számított - pontjainak száma egyenlo, a mérkozés eredménye (a rendes küzdoido letelte után) döntetlen és ekkor a döntetlenre vonatkozó szabályok szerint kell a mérkozést folytatni.

 4. Amennyiben a mérkozés ideje alatt a két versenyzo pontszámai között legalább 10 pontos a különbség, úgy mérkozést be kell fejezni és a több pontot eléro versenyzot kell gyoztesnek kihirdetni.

 5. Ha egy versenyzo feladja a küzdelmet, vagy nem jelenik meg a küzdotéren a szólításra, akkor az ellenfele gyoz.

 6. Egyéni körmérkozéseknél egyenlo számú gyozelem esetén az a gyoztes

§ akinek, a mérkozés(ek) folyamán összesen szerzett és kapott pontjai közötti különbség a legnagyobb, ha ez egyenlo,

§ akinek, a mérkozés(ek) folyamán összesen szerzett pontjainak száma magasabb, ha ez is egyenlo,

§ aki az egymás elleni mérkozésen gyozött.

A leléptetéssel, sérülés miatt ill. feladással megnyert mérkozések eredményeit 5:0 pontaránnyal kell a számításnál figyelembe venni.

 7.§. Gyozelem csapatversenyeken

 1. Csapatversenyeken, a felnott és a junior korcsoportban a csapatokat minden esetben a versenyzok növekvo súlysorrendjének megfeleloen kell összeállítani. A serdülo és a gyermek korcsoportokban csapatversenyt csak azonos kor- és súlycsoportokhoz tartozó csapatok között lehet rendezni.

 2. A csapatokban szereplok létszáma, a felnott és junior korcsoportokban a férfiaknál 5 fo (minimum3), két tartalékkal, a noknél 3 fo (minimum 2), 1 tartalékkal.

 3. A serdülo és a gyermek korcsoportokban a csapatokban szereplok létszámát a kiírásban kell meghatározni úgy, hogy az nem lehet több, mint a felnott korcsoportban meghatározott létszám.

 4. Amennyiben a csapatokban indulók létszáma nem éri el az eloírt létszámot. úgy a hiányzó versenyzok mérkozéseit az ellenfélnél megnyertnek kell tekinteni 5:0 pontaránnyal.

 5. A csapatversenyek során a mérkozéseket az egyéni mérkozések szabályai szerint kell lejátszani.

 6. Az a csapat a gyoztes, amelyik több gyozelmet aratott, figyelembe véve a hiányzó csapattagok (4. pont) miatti megnyert mérkozéseket is.

 7. Amennyiben a csapatok gyozelmeinek száma egyenlo, úgy az egyéni körmérkozésekre vonatkozó szabályokat kell értelemszeruen alkalmazni azzal a különbséggel, hogy egyenlo pontkülönbség és egyenlo számú adott találat esetén egy-egy kijelölt csapattag egy újabb mérkozéssel dönti el a csapattalálkozó eredményét.

 8.§. A mérkozések idotartama

 1. A mérkozések idotartama menetenként ketto perc, a menetek között egyperces szünetekkel. A mérkozések lehetnek egy ill. többmenetesek. A menetek számáról a kiírásban kell szólni.

 2. A felnott és junior korcsoportban, a bajnoki címet eldönto egyéni versenyeken a négy közé bejutottaknál (beleértve a hármas és négyes körmérkozéseket is) a mérkozések kétmenetesek, a felnott korcsoportban a döntok hárommenetesek.

 3. A mérkozések egyes meneteinek idotartamát az ún. futó ido szerint kell mérni, vagyis a menet megkezdése után az órát csak a vezeto bíró "stop time" (ido állj!) utasítására állíthatják meg, egyébként az ido mérése folyamatosan történik.

 4. A vezeto bíró csak indokolt esetben - pl. sérülés, ruha-, vagy védofelszerelés igazítása, szabálytalanság észlelése miatt - állíthatja le az órát. Pontlevonás esetén mindig meg kell állítania az órát, figyelmeztetésekhez csak akkor, ha ezt szükségesnek tartja.

 5. Az ido megállítását a versenyzo is kérheti (karja felnyújtásával), de a vezeto bíró ennek a kérésnek csak akkor köteles eleget tenni, ha azt indokoltnak tartja és úgy ítéli meg, hogy a másik versenyzo ezáltal nem kerül hátrányba.

 6. Szándékos idohúzás ill. az ido gyakori és indokolatlan megállíttatása miatt a vezeto bírónak figyelmeztetnie kell a versenyzot, továbbá, a pontozó bírók többségének egyetértése esetén a versenyzo - a küzdelem szándékos elkerülésének címén - pontlevonással sújtható és le is léptetheto.

 9.§. Hosszabbítás (döntetlen esetén)

 1. Amennyiben a mérkozés (rendes) idotartamának letelte után a versenyzoknek azonos pontszámuk van, akkor a mérkozés eredménye eldöntetlen (draw). Miután a döntetlen eredményt a vezeto bíró kihirdette egyperces pihenoido után egy egyperces hosszabbítás következik.

 2. Ha a hosszabbítás letelte után sem lehet a pontszámok alapján gyoztest hirdetni. akkor a versenyzok - piheno ido nélkül - a döntésig folytatják a küzdelmet, idokorlát nélkül.

 3. A mérkozést ezután az elso érvényes találatot eléro versenyzo nyeri. Az a versenyzo is gyoz, aki ugyan nem ért el eloször találatot, viszont ellenfelét pontlevonással sújtják.

 4. A hosszabbítás nem új mérkozés, hanem a küzdelem folytatását jelenti. A versenyzok cselekedeteinek megítélése azonos módon és folyamatosan történik a mérkozés (rendes) idotartama és a hosszabbítások alatt.

 10.§. Idojelzés és az idojelzéssel egybeeso technikák

 1. A menetek, ill. a hosszabbítások végén az idoméro jelez. Az idojelzés - lehetoség szerint mindig - hangjelzéssel történik (de ennek hiányában az idojelzés történhet valamely könnyu tárgy bedobásával is).

 2. A vezeto bíró a mérkozés végét jelzo hangjelzésre azonnal megállítja a mérkozést.

 3. A mérkozés a végét jelzo hangjelzésig tart, az addig ill. az azzal egyidoben végrehajtott akciók (találatok, szabálytalanságok) értékelhetok.

 11.§. A küzdotér elhagyása, kilépés a küzdotérrol

 1. Amennyiben a versenyzo egyik lába a küzdoteret határoló vonalon kívülre került az még nem számít a küzdotér elhagyásának és kilépésnek sem.

 2. Ekkor, az egyik lábával a küzdotéren kívül tartózkodó versenyzot érvényes technikákkal találatot éroen lehet támadni, az o általa bevitt találatok viszont nem értékelhetoek, csak miután mindkét lábával visszatért a küzdotérre.

 3. Ha a versenyzo mindkét lába a küzdotéren kívülre került, akkor az a küzdotér elhagyásának számít. Amint az egyik versenyzo elhagyja a küzdoteret, a vezeto bíró megállítja a küzdelmet és a versenyzoket visszarendeli a kijelölt helyükre.

 4. A küzdotér elhagyása akkor számít kilépésnek, ha a mindkét lábával a küzdoteret elhagyó versenyzo kimenekült, vagy taktikai mozgás közben lépett ki mindkét lábával a vonalon túlra.

 5. Nem számít kilépésnek a küzdotér elhagyása, ha az egyik versenyzot kilökték, vagy egy ütés ill. rúgás következtében került a vonalon kívülre, továbbá, ha a versenyzok folyamatos harc közben - egyenlo felekként - kerülnek a vonalon túlra.

 6. A kilépés tényét minden esetben a bírók állapítják meg, ill. - a többségi elv alapján döntenek arról, hogy a küzdotér elhagyása kilépésnek minosül, vagy sem.

 12.§. A kilépések szankciói

 1. A kilépések tényét és a kilépések számát a vezeto bíró a kilépo versenyzonek jelzi és azt a zsuriasztalnál is feljegyzik.

 2. Az elso kilépés után a versenyzo figyelmeztetésben részesül.

 3. A második kilépés után a versenyzo figyelmeztetésben részesül.

 4. A harmadik kilépés után egy pontot le kell vonni a kilépo versenyzotol.

 5. A negyedik kilépés után a kilépo versenyzot le kell léptetni.

 6. A kilépések megítélése és számolása az egész mérkozés folyamán (beleértve a hosszabbításokat is) azonos módon és folyamatosan történik.

 13.§. Találati felületek

 1. Érvényes (pontot éroen támadható) találati felületek:

 § Fej: az arc, a homlok, a fej oldalsó része, a tarkó.

Gyermek, serdülo és ifjúsági versenyeken a tarkó támadása tilos.

 § Felso test: elöl a nyaktól lefelé az övig, oldalt a test középvonaláig.

 2. (Pontot nem éroen) támadható felület: lábsöprés esetén a lábfej boka alatti része.

 3. Érvénytelen, tiltott találati felületek:

 § a fejteto,

§ a nyak,

§ a hát, a gerinc és a vesék,

§ a karok és a vállak,

§ az öv és a lábfej közötti részek.

 14.§. Engedélyezett támadó felületek

 1. Kéz:

§ az ököl elülso része,

§ a kézhát,

§ a belso kézél (ridgehand)

Gyermek, serdülo és ifjúsági versenyeken a belso kézél használata tilos.

 2. Láb:

§ a talp,

§ lábél,

§ a lefeszített lábfej,

A balta, a fordított köríves, valamint a fordulásos rúgásoknál csak a talp lehet a támadó felület, a sarok nem.

 15.§. Engedélyezett technikák

 1. Kéztechnikák:

§ egyenes ütés

§ horog ütés

§ csapott ütés

§ kézhát ütés

§ belso kézél ütés (gyermek, serdülo és ifjúsági versenyeken a belso kézél használata tilos)

 2. Rúgások:

§ egyenes rúgás

§ hátsó egyenes rúgás

§ oldalsó rúgás

§ köríves rúgás

§ fordított köríves (sarok) rúgás

§ balta rúgás

§ fordulásos rúgások

§ ugró rúgások

 3. Lábsöprés:

A lábsöprés csak abban az esetben értékelheto, ha

§ a technika az ellenfél lábfejének védocipovel borított részére irányul és a lábsöprést végrehajtó versenyzo a lábfejének védocipovel borított részével támadott,

§ a megtámadott versenyzo a lábsöprés következtében azonnal elesik, vagyis valamely testrésze - a lábán kívül - a talajt éri,

§ a támadó a lábsöprés végrehajtása alatt és után talpon marad és más testrészével nem érinti a talajt.

 16.§. Tiltott technikák és akciók

1. Tiltott technikák:

§ ütés külso kézéllel

§ tenyeres ütés

§ támadás ujjal

§ alkaros ütés

§ könyökütés

§ rúgás sípcsonttal

§ térdrúgás

§ dobások

§ a tekintettel nem kísért, ún. vak technikák

 2. Tiltott akciók:

§ érvénytelen találati felületek támadása

§ támadás nem engedélyezett támadó felülettel

§ "állj" utáni támadás

§ földre került ellenfél támadása (földre kerülés: amikor a versenyzo valamely testrésze - a lábán kívül - a talajt éri)

§ kilépés

§ fejelés

§ ütés vállal

§ lökés

§ fogás

§ menekülés,

§ kifordulás, érvénytelen találati felület mutatása

§ szándékos földrekerülés

§ szándékos és ismételt idohúzás

§ a fogvédo szándékos kiejtése, vagy kiköpése

§ nem kontrollált, túl eros támadás

§ passzivitás, a küzdelem szándékos elkerülése

§ bármely sportszerutlen viselkedés

§ engedély nélküli beszéd küzdelem közben

§ a bírók, edzok, vezetok, rendezok elleni támadás a küzdotéren és azon kívül a verseny ideje alatt.

 3. Tiltott akciónak számít a versenyzo csapattagjainak, edzoinek, vezetoinek bármely sportszerutlen viselkedése is.

 17.§. Az érvényes találat kritériumai

 1. Érvényesnek, pontértékunek ítélheto az a találat, amely

 § engedélyezett, nem tiltott technika, amelyet

§ szabályosan,

§ kello gyorsasággal és

§ ellenorzött félerovel hajtanak végre,

§ érvényes találati felületre irányul,

§ az érvényes találati felületet az érvényes támadó felülettel támadja,

§ a támadó és találati felületek érintkeznek egymással (contact),

§ a végrehajtás - beleértve az ugró ütések és rúgások esetén a földre érkezést is - nem jár egyensúlyvesztéssel (nem számít egyensúlyvesztésnek, ha a találattal elért versenyzo ellenfelét - szabálytalanul fellöki)

§ ugró ütések és rúgások esetén a küzdotérre történik a földreérkezés

 2. Az ellenorzött felérot a fejre irányuló támadásoknál különösen szigorúan kell megkövetelni.

 3. A támadások erejét úgy kell kontrollálni, hogy az ne okozzon sérülést, harcképtelenséget, amely a támadót elonyhöz juttatná.

 4. A támadások erejének megítélésében elsosorban nem a megtámadott versenyzo reakcióit kell alapul venni, hanem a támadó által alkalmazott ero nagyságát.

 5. Érvényes találatot csak a felületek érintkezésének hangja alapján megítélni nem lehet, a bíróknak a találat megítéléséhez a támadó és a találati felületek találkozását feltétlenül látniuk kell.

 18.§. A találatok pontértékei

 1. Csak azokat a találatokat lehet pontozni, amelyek a 17.§.-ban meghatározott kritériumoknak mindenben megfelelnek. A találatok pontértékei a következok:

 § Egy pont: - minden kézzel végrehajtott támadás,

 - testre irányuló (nem ugró) rúgás,

 - lábsöprés.

 § Ketto pont: - fejre irányuló rúgás,

 - testre irányuló ugró rúgás.

 § Három pont: - fejre irányuló ugró rúgás.

 2. Nem adható pont az érvényes lábsöprést azonnal követo technikára.

 3. Sorozattámadás esetén - mivel a vezeto bíró minden érvényes találatnál megállítja a mérkozést - csak a stop (állj!) vezényszóig végrehajtott elso érvényes találat veheto figyelembe.

 4. A két versenyzo által egyidoben végrehajtott ún. együttes találatok esetében, mindkét találatra meg kell ítélni a találatnak megfelelo pontszámot.

 19.§. Büntetések

 1. Azt a versenyzot, aki a 16.§.-ban felsorolt tiltott technikák és akciók valamelyikét elköveti, a bírók büntetéssel sújtják. A tiltott technikák és akciók közül külön kell kezelni a kilépéseket ill. a kilépéseken túl felsoroltakat.

 2. A kilépéseket a 12.§.-ban részletezettek szerint kell büntetni a bíróknak.

 3. A többi szabálysértés büntetésének fokozatai a következok:

 § elso szabálysértés: figyelmeztetés (warning)

§ második szabálysértés: figyelmeztetés (warning)

§ harmadik szabálysértés egy pont levonás

§ negyedik szabálysértés leléptetés

 4. Egy versenyzonek egy mérkozés alatt (beleértve a hosszabbításokat is) legfeljebb két pontlevonása lehet. Amennyiben újabb büntetendo cselekményt hajt végre (kilép, vagy ismét szabálytalankodik), úgy a versenyzot le kell léptetni.

 5. A szabálytalankodó versenyzo nem kaphat egyszerre büntetést és pontot egy technikáért (pl. egy túl eros ütésért nem lehet pontot és figyelmeztetést adni), számára a szabálytalanságért járó, megfelelo fokozatú büntetést kell megítélni.

Az a versenyzo viszont, aki a rajta esett sérelemmel egyidoben értékelheto technikát hajt végre, akkor számára megítélheto a megfelelo pontértéku találat és ellenfelének a büntetés. Hangsúlyozandó az egyidejuség, ha ez nem áll fenn, akkor az elobb bekövetkezo esemény alapján kell ítélni.

 6. A büntetéseket általában a felsorolt fokozati sorrendben kell alkalmazni (a kilépéseknél ettol eltérni semmilyen indokkal nem lehet). Azonban, a következo különösen súlyos szabálytalanságok esetében a fokozati sorrend betartása nem kötelezo:

 § "vak" technikák alkalmazása,

§ nem kontrollált, túl eros támadások,

§ "állj" utáni támadás,

§ a kuzdelem szándékos elkerülése,

§ sportszerutlen magatartás

 Ezek esetében, indokolt helyzetben, a versenyzo akár azonnal pontlevonással sújtható vagy le is léptetheto.

 7. A versenyzo csapattagjainak, vezetoinek sportszerutlen viselkedését a következok szerint lehet büntetni:

 § a csapattagok, vezetok figyelmeztetése,

§ a csapattagok, vezetok eltávolítása a küzdotértol,

§ pontlevonás a versenyzotol,

§ a versenyzo leléptetése,

§ a csapat kizárása.

 8. A szabálytalanságok tényérol, annak minosítésérol, valamint a büntetés mértékérol a bírók döntenek. A versenyzot pontlevonással sújtani, ill. leléptetni csak bírói tanácskozás (és a többségi elv szerint hozott döntés) alapján lehet.

Ennek nem mond ellent, ha a vezeto bíró a harmadik kilépés után, bírói tanácskozás nélkül ítéli meg a pontlevonást, hiszen a bírók már a három kilépés (a többségi elv szerinti) megítélésével döntöttek a pontlevonásról.

 9. A figyelmeztetéseket a vezeto bíró a vétkes versenyzovel szemben állva közli érthetoen és hangosan, hogy mindkét versenyzo és edzo hallja. Az idot csak abban az esetben kell ilyenkor leállítani, ha a vezeto bíró úgy ítéli meg, hogy e nélkül az egyik versenyzo jogosulatlan elonyhöz jutna.

 10. Pontlevonásnál mindig meg kell állítani az idot és gondoskodni kell arról, hogy a versenyzoknek, az edzoknek és a jegyzokönyvet vezetonek is egyértelmu legyen ki, miért kap büntetést.

 20.§. A bírók muködése

 1. A mérkozések során egy vezeto bíró (referee) és két pontozó bíró (judge) muködik közre. Öltözékük szürke nadrág, fehér ing és sportcipo. A bírók nem viselhetnek órát, övtáskát stb.

 2. A vezeto bíró a küzdotéren, a pontozó bírók a vezeto bíróval ellentétes oldalon - lehetoleg - az oldalvonalak mentén, a versenyzoktol megfelelo távolságban mozogva kísérik figyelemmel a mérkozésen történteket. Mozgásuk során a vezeto bíró pozíciója a meghatározó, a pontozó bíróknak törekedniük kell, hogy a bírók egymáshoz viszonyított helyzetében meglévo képzeletbeli háromszöget állandóan fenntartsák.

 3. A bírók önállóan, legjobb szakmai tudásuk és lelkiismeretük alapján, pártatlanul hozzák meg ítéleteiket. Ítélkezésükben a szabálykönyv eloírásain és a mérkozésen történteken kívül semmiféle egyéb tényezo nem játszhat szerepet.

 4. Az egyes bírói ítéletek alapján a döntéseket meghozni, kizárólag a többségi elv feltétlen érvényesülésével lehet. A többségi elv azt jelenti, hogy döntést csak legalább két bíró azonos véleménye alapján lehet hozni.

 5. Az ítélethozatal tekintetében a bírók teljesen egyenrangúak, a döntésekhez a vezeto bírónak kötelessége azonos módon és súllyal figyelembe vennie a pontozó bírók ítéleteit és véleményét.

 21.§. A vezeto bíró

 1. A vezeto bíró felelos a mérkozés szabályok szerinti levezetéséért, a versenyzok biztonságáért, a bíráskodás rendjéért.

 2. Elindítja és megállítja a küzdelmet, értékeli az eseményeket, bemondja és bemutatja a találatokat, kilépéseket, figyelmeztetéseket, pontlevonásokat.

 3. Az ítélethozatalban a vezeto bíró egyenrangúan, nyilvánosan és folyamatosan részt vesz, munkája nem egyszeruen a két pontozó bíró döntéseinek összegzésébol és a döntések kihirdetésébol áll.

 4. Azonnal meg kell állítania a küzdelmet, ha o maga, vagy a pontozó bírók valamely olyan eseményt (találat, szabálytalanság stb.) láttak ill. jeleztek, amely bírói ítélkezést és döntést igényel.

 5. Munkája során fokozottan ügyelnie kell a többségi elv érvényre juttatására, ennek biztosításához szükség esetén tanácskozhat segítoivel.

 6. A vezeto bírónak joga van egyszemélyben figyelmeztetést adnia. Ezzel a jogával azonban csak nagy körültekintéssel, egyértelmu helyzetekben szabad élnie.

 22.§. A pontozó bírók

 1. A mérkozéseken résztvevo két pontozó bíró, mielott a versenyzoket a vezeto bíró a küzdotérre szólítja, ellenorzi a versenyzok ruházatát, védofelszerelését.

 2. A mérkozés folyamán folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket, ítéletet alkotnak és errol a vezeto bírót egyértelmu jelekkel, szükség esetén szóban is, tájékoztatják.

 3. A pontozó bíróknak kötelességük minden felmerülo eseményrol és a leheto legrövidebb idon belül ítéletet hozni. Ítéleteik nyilvánosak.

 4. Amennyiben egy pontozó bíró észrevesz valamely szabálykönyvbe ütközo eseményt, cselekedetet, amely a vezeto bíró figyelmét elkerülte kötelessége arra haladéktalanul felhívni a figyelmet.

 5. Amennyiben a vezeto bíró és/vagy a másik pontozó bíró megpróbálja rábeszélni a pontozó bírót a szabályoknak és legjobb meggyozodésének megfeleloen hozott ítéletének a megváltoztatására, akkor azt kötelessége megtagadnia.

 6. Meg kell tagadnia a részvételt a pontozó bírónak, a szabályoknak nem megfeleloen hozott döntésekben. Ilyen esetben kötelessége a fobírónak jelezni a történteket.

 23.§. A pontok megítélésének szabályai

 1. Amikor a bírók - beleértve kötelezo módon a vezeto bírót is - úgy ítélik meg, hogy egy versenyzo érvényes találatot ért el, akkor ezt azonnal jelzik, folyamatosan rámutatva a pontot elért versenyzore.

 2. Az egyes bírói ítéletek összeszámlálása után a vezeto bíró kihirdeti a döntést. Ahhoz, hogy pontot lehessen megítélni legalább két azonos bírói ítéletnek kell lennie (amelyek között nincs feltétlenül a vezeto bíró ítélete).

 3. Egy bíró ítélete alapján pontot megítélni nem lehet.

 4. Amennyiben két bíró úgy ítéli meg, hogy nem volt találat, vagy nem látta a találatot, akkor pontot ítélni nem lehet.

 5. Amennyiben a bírók mindkét versenyzonél egyidoben jeleznek találatot, akkor azt a találatot kell megítélni, amelyet legalább két bíró jelzett. Ez azt jelenti, hogy két, együttes találatot jelzo, azonos ítélet mellett már érdektelen a harmadik ítélet, meg kell ítélni az együttes találatért járó pontokat.

 6. Abban az esetben, ha két bíró ugyanannál a versenyzonél jelez találatot, de a jelzett találatok pontértéke különbözo, akkor mindig a következok szerint kell eljárni:

 § meg kell állítani a mérkozést és tisztázni kell, hogy ugyanarra a támadásra jeleztek találatot a bírók, vagy sem,

§ ha nem ugyanarról a támadásról van szó, akkor a döntés az, hogy: nincs pont, hiszen nincs két azonos vélemény,

§ ha ugyanarról a támadásról van szó, akkor az alacsonyabb értéku pontértéket kell megítélni.

 7. A pontok megítélésének elveit és szabályait kell követni a büntetések megítélésénél is.

 24.§. Bírói jelzések

 1. Pontok jelzése: a bírók a találatot elért versenyzore mutatnak

 § egy pont esetén egy ujjal, vízszintesen,

§ ketto pont esetén két ujjal, 450 fokos szögben,

§ három pont esetén három ujjal, függolegesen

feltartott kézzel (miközben a szabadon maradt kezükkel a találatot eléro versenyzore mutatnak).

 2. "Nincs találat" jelzése: a bírók, mindkét karjukkal a testük elott, többször fentrol lefelé legyezo mozdulatot tesznek.

 3. "Nem volt látható a találat" jelzése: a bírók, mindkét tenyerüket befelé nyitva a szemük elé teszik.

 4. "Kilépés" jelzése: a bírók a kilépett versenyzo mögötti oldalvonalra mutatnak többször a vonal irányában.

 5. "Szabálytalanság" jelzése: a bírók a fejük felett körzo mozdulatokat tesznek és a szabálytalan versenyzore mutatnak.

 25.§. A vezeto bíró jelzései és vezényszavai

 1. A döntés: pont, a vezeto bíró a zsuriasztallal szembeállva, a pontot elért versenyzo feloli kezével maga elott mutatja ujjaival a pont számát és utána a versenyzo felé int. A jelzéssel egyidoben bemondja a találat pontszámát (one-two-three point) és a versenyzo oldalának színét (red vagy blue).

 2. A döntés: figyelmeztetés, a vezeto bíró a vétkes versenyzovel szemben állva felemelt ujjával mutatja a figyelmeztetést (warning) és eközben közli a figyelmeztetés számát és okát.

 3. A döntés: pontlevonás, a vezeto bíró a vétkes versenyzovel szemben állva felemeli ujját, majd lefelé fordítja alkarját és eközben közli a pont levonását (one point minus).

 4. A döntés: leléptetés, a vezeto bíró a vétkes versenyzovel szembeállva karjait befelé fordított tenyérrel mellmagasságban keresztbe rakja és eközben közli a leléptetés tényét (disqualification).

 5. A gyoztes kihirdetése: a vezeto bíró a gyoztes versenyzo felöli kezét felemeli és a gyoztes felé int és eközben közli a gyoztes színét (winner red, vagy blue).

 6. A döntetlen kihirdetése: a vezeto bíró két karjával, kifordított tenyérrel a két versenyzo felé int és közli a döntetlen tényét (draw), majd a hosszabbítást.

 7. A hosszabbítás bejelentése: A vezeto bíró a döntetlen kihirdetése után, a helyén állva, hüvelyk ujjával mutatva közli az egy perc hosszabbítást (one minute overtime).

 8. Az elso érvényes találatig folyó hosszabbítás bejelentése: A vezeto bíró a hosszabbítás utáni döntetlen (draw) kihirdetése után, a helyén állva, hüvelyk ujjával mutatva közli az elso érvényes találatig folyó hosszabbítást (first point in the overtime).